2017. június 27. kedd, László
a a a
Nyest.hu
Rövid leírások megjelenítése: Be /  Ki
A nyelvőr szerepében is igen aktív Recep Tayyip Erdoğan török államfő legutóbbi döntése értelmében számos török futballklub kénytelen megváltoztatni saját stadionjának elnevezését. Erdoğan elnök ezen intézkedése azonban eltörpül II. Abdul Hamid szultán döntése mellett, aki – szintén nyelvi okokra hivatkozva – magát a futballt is megtiltotta az Oszmán Birodalom alattvalói számára. Egy magyar újságíró pedig azt írta: „A mi felfogásunk szerint mosolyogni való naivság a tiltó rendelkezésnek ez az indoklása, de hát ez már így volt Keleten”.
Tóth Sándor László megírta a magyar törzsszövetség politikai életrajzát. Belenéztünk, itt-ott megvéleményeztük, hogy aztán a kazár–magyar viszonyról tébláboljunk egy sort. Melyről nem sokat tudunk, de azt is sokféleképpen magyarázzuk.
Az autizmusról viszonylag sokat tudunk, ám ahhoz még mindig nem eleget, hogy biztosan tudjuk, hogyan kezeljük és fejlesszük az autista gyermekeket. Mit lehet tenni az érdekükben? Hogyan segíthetjük a fejlődésüket? Egy lehetséges módszerről, a Son-Rise programról lesz szó -- az elméleti leírás mellett személyes tapasztalatokat is ismertetve.
Nem mindig könnyű eldönteni, mi ősi vonás egy nyelvben, és mi írható idegen hatás számlájára. Némi módszerességgel azonban sok kérdés tisztázható.
Kaptafák, fabatkák, egy lapok és egy napok – avagy mennyire egyértelmű, honnan jönnek a szólások? Szakértőnk ha fabatkát nem is, kimerítő választ azért ad olvasónk kérdésére.
Régen bezzeg nem volt ennyi „diszes” meg problémás gyerek. Tényleg nem, hülye meg lusta gyerekek voltak helyette. Balogh Zoltán egy személyben megtestesíti mindazt, ami ellen boldogabb országokban már küzdeni szokás: a normalitásként felfogott átlagos többség korlátlan uralmát a deviánsként értelmezett, átlagtól eltérő kisebbség felett.
Jó, persze, értjük: Bécs, az Wien. De magyarul is? A tulajdonnevek nem először teszik próbába az OFFI-t, de ez most egy különösen nehezen magyarázható példa.
Az önjelölt szótáríró még munkához sem látott, s máris útelágadozáshoz érkezik. Hány szó az épp elég? Melyek? Miért pont azok? Nem nehéz a választás, csak komplikált: olyan kérdések állnak lesben, mint hogy „mi a szó” és „hány szó van egy nyelvben”. A hős bölcsen kikerüli ezeket, és amikor senki nem néz oda, elővarázsol a kalapból tízezer megnyerő címszót. Uszkve.
„Az eszperantót igen sokszor éri az a vád, hogy – nemzetközi lévén – a kommunisták nyelve. Ezen naiv, vagy leginkább stupid beállításra csak azt felelhetjük, hogy az eszperantó éppúgy nem tehet arról, hogy mire használják, mint az újságpapír, melyre a Nemzeti Újságot, vagy a Népszavát nyomják, mint a kés, mellyel ölni, kenyeret szelni és operálni is lehet.”
A címbeli angol szójátékot ismerők persze rávágják, hogy nem, de az április talán. De miért gondolja az MTI washingtoni tudósítója, hogy a Women's March márciusban volt? Mert nem eléggé vibráló demokráciában él?
Miért nem fogadja el a magyar társadalom nyelvünk finnugor eredetét? Erről rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Az okokat kereső előadók a társadalmi és emberi lélek legmélyebb bugyraiban kutakodtak.
Az automatikus tartalomelemzéssel percek alatt több szöveget tudunk analizálni, mint amit egész életünkben képesek lennénk elolvasni. De hogyan lehet összefoglalni egy ilyen elemzés eredményeit? Bónusz: mókás és tanulságos szófelhők 444-től 888-ig.
Különös oldal bukkant fel nemrég az interneten: egy nyílt kínai-magyar szótár, amelyben nemcsak keresni lehet, de bárki hozzá is írhat. Kinek van szüksége ilyesmire, és egyáltalán: mi fán terem 2017-ben egy kínai-magyar szótár?
A zászlókat és címereket áttervező politikus bukásával a régi jelképek visszatérnek.
Új igazgatót kapott a Nyelvstratégiai Intézet: az intézet vezetését április elsejétől Tóth Attila megbízott igazgató látja el.
Idén tavasszal nemcsak az érettségizők vizsgáztak, először bizonyíthatott a hirtelen megreformált magyar nyelv és irodalom írásbeli is. Cikkünkből kiderül, nálunk átment-e.
Lehetséges, hogy valaki nem tudja, mi az anyanyelve? Hová tűnt Pozsony két háború közötti háromnyelvűsége? Hogyan lesz a többnyelvűség deficit, az egynyelvűség etalon? Egy könyv a régi pozsonyi nyelvhasználatról. Meg még sok minden másról.
Kinek mi van megírva a csillagaiban, ugye. Nekünk az lehetett, hogy félrefordításokról fogunk blogolni kevéske szabadidőnkben, másoknak meg a dupla cé. De csak ha glóriával teljesítettek minden kihívást az életben, ezt nyilván mondanom sem kell.
Akiket nem ismerünk, azok között nem látjuk a különbséget. Akik között pedig nem látjuk a különbséget, azokat könnyen összekeverjük. Akár a nevüket is.
„Az új pénzügyi referensnek fogalma sincs a szakmáról!”; „Mit szólsz hozzá, hogy mi történt az irodavezetővel?”; „Rengeteget költöttek a vállalati gyereknapra, mégsem volt elég kaja…” Mindannyiunk számára ismerős mondatok.
Hogyan lesz profi valami? Vitázó olvasóink nem jutnak dűlőre, így szakértőnk Szókratészhez fordul segítségért – majd házi feladatot ad olvasóinknak.
Sok módja van a rongálásnak, de nem minden esetben van lehetőség feljelentést tenni.
Tegye fel a kezét, aki képes akkorát fújni, hogy le tud repülni tőle egy hollywoodi sztár vőlegényének feje. Illetve az is, aki szeretne magának örökbe egy volt brit miniszterelnököt. Ez a poszt nektek szól!
Az identitásának megőrzése mindenkinek alapvető joga. A kérdés elsősorban a kisebbségiekkel kapcsolatban szokott felmerülni. De előfordul, hogy „túl jól sikerül” a kisebbségvédelem.
A terminológiai pontosításra való igényünket semmiképpen se áltudományos nézetekből merítsük: érdemes érteni, miként születnek a szakkifejezések, és hogyan használjuk őket.
Az 1859-ben született Zamenhof 1887-ben bocsátotta útjára az eszperantó nyelvet annak reményében, hogy az talán elősegíti a népek egymás közti kölcsönös megértését. A kezdet igazán ígéretesnek tűnt, ám 30 évvel az eszperantó születése után, a halálos ágyán fekvő Zamenhof minden reménye szertefoszlani látszott az első világháború vérzivataros éveiben.
Azt állítjuk, hogy az angol helyesírás (és nyomában az átírások) sokszor [p]-t, [t]-t, [k]-t írnak ott, ahol valójában [b], [d], [g] áll. Megmutatjuk, miért.
Tessék tippelni, vajon mi mehetett félre a címbeli kifejezés fordítása során. Aki arra tippelt, hogy mindkét szó, az nyert. De ha azt sem tudjuk lefordítani, hogy valami nem működik, akkor egy ilyen bonyolultabb kifejezés elhibázásakor már igazán ne lepődjünk meg. Mert hát benne vagyunk a mátrixban.
Lincselésre indult a liberáltalibán csőcselék, a hajthatatlan, bocsánatot nem ismerő, arctalan tömeg – ez az események egyik olvasata, amit – egyebek mellett – a nyest fejéhez is hozzávágtak szarkasztikus publicisztikánk miatt. Viszont az ügy ennél sokkal árnyaltabb. Ha nem foglalkoznánk azzal, mi is volt az felhördülés valódi oka, azzal megint csak közös szemetünket söpörnénk a szőnyeg alá.
Lincselésre indult a liberáltalibán csőcselék, a hajthatatlan, bocsánatot nem ismerő, arctalan tömeg – ez az események egyik olvasata, amit – egyebek mellett – a nyest fejéhez is hozzávágtak szarkasztikus publicisztikánk miatt. Viszont az ügy ennél sokkal árnyaltabb. Ha nem foglalkoznánk azzal, mi is volt az felhördülés valódi oka, azzal megint csak közös szemetünket söpörnénk a szőnyeg alá.
Tudta, hogy kb. ötéves kora óta nagy valószínűséggel ön egy szuperképesség birtokosa? Ismerje meg Sallyt és Anne-t, és olvasson az emberek elméjében. Kihagyhatatlan ajánlat csak önnek, csak most.
Az ideológiai elkötelezettség többet ér annál, mint hogy apró-cseprő személyes kellemetlenségek miatt feladjuk. Az ideológiailag elkötelezett ember az alternatív boldogulási lehetőségek egész sorával vigasztalódhat.
A Nyelv és Tudomány kifejezi szolidaritását a Central European University mellett, és elítéli a politikailag motivált hadjáratot, amit a köztiszteletben álló intézmény ellen folytatnak.
Ha egy fogász egy nap alatt nyolc bal felső hatost töm be, akkor hány fogász hány nap alatt hány spamet küld a viktoriánus Angliában? – kérdezhetnénk joggal.
Érvényesült-e a nemzeti érdek? A választ akkor adhatjuk meg, ha tudjuk, mi is az. Nem azt kell figyelni, ki mit nyilatkozik, hanem azt, hogy mi történik.
Leginkább csak kérdések lesznek ebben a posztban. Például mit jelent a "lőszer"? És van-e olyan szó, hogy "keménypáncélzatú"? Továbbá mi legyen a "railgun" magyarul? A "sínágyú" furcsán hangzik?
Hallott már csallóközi autentikus magyar beszédet? Tudja, hogyan beszélnek a bősi, csallóközkürti vagy nyárasdi emberek? Most megtudhatja, ugyanis a napokban jelent meg az első multimediális szlovákiai magyar nyelvjárási szöveggyűjtemény. Sok-sok szlovákiai magyar beszéd és azok lejegyzett változata érhető el a nyelvjáráskutatók és a nyelvjárások iránt érdeklődök nagy örömére.
Van, amikor éppen a szakmai szempontból helytelen kifejezés a helyes fordítás. Van viszont, amikor jobb, ha inkább nem fordítunk, hanem pontosan írjuk le a dolgokat. És a legjobb, ha elfogadjuk, hogy nincs mindig egyértelműen helyes megoldás.
Mai ajánlatunk két félrefordítás egy posztban: egy ételnév és egy ruhadarab nevét nem sikerült eltalálni – az egyik magyarról angolra ment félre, a másik az ellenkező irányból. A közös bennük, hogy mindkettőről szép képet tudunk mutatni.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének Nyelvtudományi Osztálya első alkalommal rendezi meg a KözösHang konferenciát. A konferencia központi témája a nyelv mint az érvényesülés eszköze. A program már elérhető: izgalmas előadásokra és nagyon aktuális kerekasztal-beszélgetésre számíthatunk.
Az adat az új olaj! Nézze meg, miből nyerheti ki és mibe tankolhatja egy izgalmas rendezvényen.
Igazán nem mondhatnánk, hogy még a csapból is a csap folyik. Már régen sort keríthettünk volna rá, de most egycsapásra tiszta vizet csapolunk a pohárba. Arra azért senki nem számítson, hogy a térdét fogja csapkodni a nevetéstől.